(Elektron)Csöves rádiók 1956-1970
Sokan a rádiógyűjtemény szó hallatán egyből a bútordarab méretű és formájú csöves (lámpás) rádiókra gondolnak, és olyan is van, aki szerint csak ezek az igazi, értékes, gyűjteni való rádiók. Talán nem véletlenül, hiszen a gondos formatervezésnek köszönhetően valóban alkalmasak voltak bútordarabnak is.
Tény, hogy nem az itt felsorakoztatottak a legritkább darabok, de a gondos megőrzésnek és az időnkénti rendszeres karbantartásnak köszönhetően remélhetjük azt, hogy legalább még egyszer enyi időt megérhetnek.
Kezdjük a legkorábbról:
VT Velence R646U
2004 legvégén került a gyűjteménybe, 1956 augusztusában gyártották. Többfajta kivitel és típuszám is viselte a "Velence" melléknevet, az így jelzett rádiókat a Vadásztölténygyár, a későbbi Videoton elődje gyártotta.
Ezt a készüléket a Tungsram Rádióklubba adta le javításra a tulajdonosa, de már nem jött érte.
A rádióklub telephelyét az 1970-től elnökségi posztot betöltő Osztás József halála miatt fel kellett számolni, ekkor került át ide a rádió azzal a feltétellel, hogy amenniben még jelentkeznek érte, vissza kell adni. A klub mai vezetésénél a honlap szerkeszétéig (2012 november) még senki nem kereste a rádiót.
Közép-rövidhullámú, minden elektroncsöve működik, skálaizzója már nem világít. Hullámsávkapcsolói időnként érintkezési hibásak. Külseje lakkozást igényel, villásdugóját lecseréltem, jelenleg az étkező tálalószekrényén lakik, látogatói kérésre bekapcsolható.
Az alább bemutatott rádiók közös sajátja, hogy a hatvanas évek végén, 1967 és 1970 között készültek, némelyik pedig már ultrarövidhullámot is fog. Nem állítottam évszám szerinti sorrendbe őket, de nem is szükséges, hiszen egyazon korszak szép és igényes darabjai következnek:
Videoton RA 2102 Velence de Luxe
Ez az igazán mutatós darab az étkezőben kapott helyet. Közép és rövidhullámot fog.
Az állomáskereső gombja hiányzott, skálaizzóját kicseréltem. Működőképesen vettem, használható. 22 másodperc alatt melegszik be, ebből következően pedig még a csövek is jó állapotúak benne.
Videoton Melodyn R4900
Szintén az 1960-as évek vége, ebből a rádióból két példányt őrzök, egyik a lenti E4901-eshez hasonló, a másik pedig sötétbarna kávájú.
Az egyszerűség és a helyhiány kedvéért a fenti fotóval szemléltetem mindkét darabot. A képen egyébként a világosabb példány látható, a sötétbarna rádió URH-ját az előző tulajdonos CCIR (nyugati) normásra hangolta.
Videoton R4901
A korszak ugyanaz, az esztétikán kívül jelentős különbség, hogy ez a rádió már ultrarövidhullámot is fog, emellett külön magas és mély hangszínszabályzója van.
Csak egy villásdugót kellett rászerelni, a benne lévő csöveket sem kellett cserélni.
Videoton R 4430
Az R 4900 típusszámot viselő Melodyn "butított változata" noha külseje jó esetben is csak emlékeztet az előbb megnevezett típusra. Egy biztos, keskenyebb az R 4900-nál és a kétfajta hangszínszabályzót sem építették bele.
Előző tulajdonosa CCIR normás URH-ra hangolta. Mielőtt megvált volna tőle, a villásdugóját levágta, a készülék hátuljába pedig egy komplett garnitúra tartalék elektroncsövet rejtett el, nejlonszatyorban. Feltehetőleg azt gondolta, hogy aki fantáziát lát benne, az majd megjavítja.
A példa mindenesetre pozitív: bárcsak mindenki így válna meg attól, ami egykor az övé volt...