E fejezetben három lemezjátszós Hi-fi kapott helyet.
2x5 Wattos hangteljesítményükkel és részleges távirányíthatóságukkal na meg a karemelő nélküli lemezjátszóval manapság nem/sem tartoznak a csúcsmodellek közé, viszont funkciójukat tökéletesen betöltik, és jó állapotban maradtak fent az utókornak.
Osaka OS-1100
A neten hiába keresik, ilyen típusszámú készülékkel aligha találkoznak.
Erősítő bemenete nincs, hangszínszabályzó és fülhallgató-kimenet viszont van rajta, a térhatást pedig 2X4 W hangerővel élvezhetjük.
Az alábbi darabot mindössze hatszáz forintért nyertem egy auciós portálon. Lemezjátszóját sosem használták, az előző tulajdonosa csak rádiót hallgatott rajta, és a jelekből ítélve a magnót is éppencsak kipróbálta.
Ennek ellenére sokféle javítást igényelt. A lemezjátszó például a kislemezek felénél nemes egyszerűséggel lekapcsolt, a magnók hajtószíjcseréje pedig tizensok év után azt hiszem, magától értetődő. Az viszont már kevésbé, hogy a magnója miért nem szeret felvenni. Ugyanis az érintkezők tisztítása ellenére nem mindig készít felvételt, vagy ha igen, akkor halkan és torzan.
Korszerűség ide vagy oda, a kifogásolható minőségű végálláskapcsoló miatt a lemezjátszót kézzel kell lekapcsolni. (Cserébe viszont használható.)
A manuális beavatkozás szükségességét némiképp ellensúlyozza a távirányító (hangerő, némító, ki-be kapcsoló) ami mégiscsak azt az érzetet kelti, hogy egy igazi Hi-fivel van dolgunk.
(A képek Nokia E6-os mobiltelefonnal készültek.)
Az időrendben másodikként beszerzett készülék egy 1990-ben, Kínában gyártott Starlite SP-328RC típusú torony. Kétkazettás magnót, rádiót és kristály hangszedős lemezjátszót foglal magában, emellett erősítőbemenete is van.
A készülék 2002-ben került Magyarországra, első tulajdonosa szinte egyáltalán nem használta, második gazdájánál is közel 8 évet állt, így az elöregedés következtében következtében a magnók orsóit cserélni kellett. Porosodó időszakára az egyik kapcsoló időszakos recsegése emlékeztet, amit nem sikerült maradéktalanul "kikezelni".
(Itt még a nappaliban látható.)
Hangfalai nem eredetiek, azokat egy bontott kétkazettás rádió-magnótól "örökölte". Természetesen impedanciát és teljesítményt (2x5-8 W) illetően megfelelnek.
Az oldalon szereplő négy közül ez az egyetlen típus, amin a lemezjátszókart nem kézzel kell leemelni. Kategóriáján belül igen szépen szól, a fent említett javítások mellett a lemezjátszókar rugós kapcsolóját kellett beállítani illetve újraforrasztani.
Autioton MC3000R
Kétkazettás, lemezjátszós hifi torony 1988-ból. Előéletéről annyit érdemes tudni, hogy értékesítéséig egy belvárosi dohos pincében tárolták, azonban - lehet hogy ennek köszönhetően - egyetlen kapcsolója vagy gombja sem lett érintkezési hibás.
A hajtószíjak cseréjén kívül három kisebb javítást kellett rajta elvégezni: a fülhallgató-csatlakozó "kikötését" (ez egyébként cserére szorul), a magnók kuplungbellítását, valamint a lemezjátszó végálláskapcsolójának korrekcióját, hogy valóban csak a lemez végén álljon meg a motor. Ez utóbbi beállítás szükségessége, valamint a tűvédő sapka megléte arra enged következtetni, hogy a lemezjátszót SENKI nem használta előttem, a tűcseréig pedig szűk 150 üzemóra van hátra.